Mit tanulhatsz az egyedüllétből? Van igazi boldogság egyedülállóként?

Mit tanulhatsz az egyedüllétből? Van igazi boldogság egyedülállóként?

Akármennyire is különbözünk mi emberek az a szép benne, hogy ugyanakkor nagyon is hasonlóak vagyunk. Az alapvető szükségleteink ugyanazok. Vegyük csak a Maslow piramis negyedik fokát: szeretnénk ha elfogadnának és szeretnének úgy ahogyan vagyunk. Társas lények révén vágyunk  a jó baráti kapcsolatokon túl egy szerető társra, partnerre. Ezt azt hiszem nem is kell magyaráznom.

A probléma ott kezdődik, amikor a társ utáni vágyunknak mindent alárendelünk és nem vagyunk képesek levegőt sem venni, ha nincsen mellettünk valaki. Vagy csak simán megalkuszunk egy langyos vagy destruktív kapcsolatban, mert nem merünk egyedül lenni vagy azt hisszük, jobbat nem találunk úgysem. 

 

Az én sztorim 

 

25 vagyok és egyedülálló. Cirka 2,5 éve léptem ki a hosszú távú kapcsolatomból és azóta is élek! Sőt már virulok. 

Nem a klisé szingli frázisokat  szeretném durrogtatni, hogy nincs szükségem egy férfira és hagyjon már békén mindenki, meg tudom oldani az életemet. 

Az életemet valóban meg tudom oldani, felnőtt vagyok és szerencsére kinőttem azt a kislányt aki borzalmasan függött érzelmileg egy férfitől vagy általánosságban mások véleményétől.

Az is hazugság lenne ha azt mondanám, hogy nem vágyom egy társra. A különbség viszont ég és föld amikor valamilyen űrt szeretnél betölteni egy párkapcsolattal vagy pedig a párkapcsolat csak hab a torátra. Mert én úgy gondolom, ez senkinek  sem lehet sem rövid, sem hosszú távú célja az életben, hogy párra leljen. És ezt ki is fejtem a lentebbi sorokban jobban: 

Az első évem Koppenhágában – mint már írtam – teli volt kihívásokkal, egyedülléttel és kérdőjelekkel. 

Azt  gondoltam, hogy ha majd elvonom a figyelmem az oly népszerű online társkeresővel a Tinderrel, akkor attól jobb lesz. Hogy majd sokkal jobban fogom érezni magam azoktól a semmitmondó és üres “bókoktól” amit random ismeretlen férfiak küldözgetnek. Egy időben túl komolyan is vettem és teljes fixaideám volt, hogy megtalálom az igazit. Addig a pontig, amíg rájöttem, hogy mindezen cselkedetek mozgatórugója más sem volt mint a félelem. Félelem az egyedülléttől, félelem attól, hogy soha senki sem fog így elfogadni és szeretni. Ezért gondoltam a Tinderes gyorsítósáv instant megadja a megoldást.

Talán az egekben van megírva, hogy nekem a Tinderen soha semmilyen sikerem sem volt. Mindig azzal viccelődöm, hogy én vagyok az egyetlen ember a Földön akinek sosem sikerül behúzni a jövendőbelit. Legalább egy tucat embert ismerek akiknek az online társkeresés komoly párkapcsolattal, eljegyzéssel vagy esküvővel zárult. Kivéve nekem. 😀  

Viccet félretéve nekem ez sohasem hozott semmilyen sikert és talán azért sem, mert legbelül mindigis felszínesnek éreztem. Bár ez is olyan ahogyan felfogod. Van akinek ez egy teljesen járható út. Nekem nem az. 

Szóval csak arról szeretnék írni, hogy mennyire fontos a sokszor kínzó egyedülállóságban átfordítani a perspektívát. 

Te vagy felelős a saját boldogságodért

 Te vagy az egyetlen forrása a saját testi és lelki jóllétednek

 

Nagyon sokszor megkapom a kérdést: És a pasikkal mi van? Nincsen valaki a láthatáron?

Amikor azt mondom hogy nem, semmi említésre méltó,  annyit mond mindenki, hogy rá se ránts. Majd úgyis jön. Kivéve Giovanni, a litván barátnőm párja, akivel egy végtelenül inspiráló beszélgetésem volt újév éjjelén. 

Amikor megkérdezte, hogy hogyan lehet az, hogy nekem nincs senkim, csak a szokásos búskomor választ nyögtem ki: nem tudom, biztosan velem van a gond. 

Ő erre pedig azt válaszolta: Veled az ég világon semmi baj sincsen. A perspetívával van a baj, ahogyan a kérdést megközelíted.

Giovanni sokáig kereste az igazit és megoldásra váró elsőszámú problémaként kezelte. Szenvedett az egyedüllét terhe alatt. Átment az összes fázison az online társkereséssel, a semmitmondó randevúkon át az üres egyéjszakás kalandokik, mígnem a nővérétől kapott egy jótanácsot ami szerinte a  kulcs volt : te vagy egyedül a saját testi és lelki jólléted elsőszámú forrása. Angolul így fogalmazott: You are the source of your own pleasure. 

Vagyis amíg nem ismered meg magad, nem csodálkozol rá kíváncsian a saját önvalódra és nem fedezed fel mi a jó neked, mi tölt el boldogsággal, addig más sem fogja tudni ezt megadni neked. Giovanni ekkor vett egy fél éves opera bérletet – mert imádja az operát-  és elkezdett olyan dolgokat csinálni, amiket már régen akart, de sohasem tette meg. Mindezt egyedül. Elkezdte egyedül felfedezni a világot és egyéjszakás kalandok helyett inkább felfedezte és megszerette a saját testét. Azt mondta, hogy az az időszak volt számára a legszabadabb és legfelemelőbb időszak, mert egy szerető kapcsolatot alakított ki magával, szokássá tette a minőségi időt önmagával és rengeteg új élménnyel gazdagodott mint még előtte soha. Elkezdte azt érezni, hogy az élete egy végtelen felfedezni való játszótér és hogy nagyon is jól érzi magát a döntésével, hogy nem vár valakitől válaszra, inkább ő maga keresi azt meg. Hiszen a válasz mindig karnyújtásnyira van tőlünk: önmagunkban. 

Aztán persze Giovanni rátalált Agnéra a barátnőmre, aki nem kiegészítette az űrt benne, hanem egy csodás pluszt adott az életébe és azóta is halálosan szerelmesek egymásba.

 Bármennyire is úgy tűnik, hogy egy párkapcsolat gyógyír minden bajra, szerintem egyáltalán nem. Nézd meg, hogy mennyi munka van egy jólműködő kapcsolatban. Munka önmagaddal és munka a másikkal. Természetesen létezik 500 féle variáció. Van aki éppen szerencsés és egy nála sokkal érettebb emberrel akad össze, aki van elég türelmes és támogató ahoz, hogy megvárja amíg a másik felnő. Van aki a párkapcsolatban tud kiteljesedni és megtalálni önmagát. Vannak akik együtt nőnek fel és ezzel a kapcsolat is velük együtt érik meg. 

Én nem ez voltam, ugyanis kőkeményen függtem mások szeretetétől és véleményétől. Nekem más az utam és úgy gondolom, hogy az én járható utam csakis önmagamon keresztül vezet. Már elengedtem a rettegést és a  ragaszkodást, hogy nekem mindenképpen párt KELL találnom most azonnal, mert ketyeg a biológiai órám, vagy mert sok barátom megtalálta már a társát. Ez inkább inspiráló számomra mert tudom, hogy van ilyen és hogy nekem is megadatik egyszer, ha ott van a szívemben a vágy. De nem erőszakoskodom, nem követelőzök az élettől. 

Ahogy írtam korábban én későn virágzó vagyok és én sosem voltam az aki párkapcsolatból pátkapcsolatra száll. Úgy gondolom ez az idő magammal különösen gyümölcsöző és bár ha annyira akarnék valakit lenne, de nekem nem kell bárki. Úgy gondolom, hogy egy párkapcsolat csakis akkor lehet jó, ha mind a két fél tisztában van magával.

Egyenesen félelmetesnek tartom az olyat, amikor valaki bármilyen hiányt szeretne pótolni egy másik emberrel. Azt gondolom, ez egyszerűen nem lehet a válasz. Egy párkapcsolat sohasem lehet válasz, hiszen egyszer elmúlik a lobogó tűz és a szenvedély…Egy kapcsolatot ugyanúgy táplálni kell, mint bármilyen kapcsolatot. Miből adnál bele, ha te magad nem tudod hogyan töltekezz?

Ez melós dolog

 

Egy párkapcsolat ugyanúgy folyamatos munkát, változást és kompromisszumot igényel minden szinten, mint a saját életed.

Azt gondolom, hogy a legfontosabb párkeresési tanácsom ez lenne: próbáld meg megismerni magad. Pórbáld ki, milyen egyedül lenni, olyan dolgokat megtenni amit eddig nem mertél vagy nem akartál. 

Hazudnék ha azt mondanám, hogy néha napján nem fog el a félelem, hogy mi van ha. Mi van ha vénkisasszony leszek. Mi van ha macskás vagy kutyás néni leszek és nem találkozom azzal, akivel hosszú távra tervezhetek.

De amióta megértettem mélyen Giovanni történetét sokkal kevésbé fog el a rettegés. Ott van bennem egy távoli nyugodtság, hogy minden jó lesz. Minden úgy lesz ahogyan annak lennie kell. Bármennyire elcsépelt is a szöveg. Sőt, sokszor kíváncsian és izgalommal várom, hogy mit fog még az élet elémsodorni. 

Abban a percben ahogyan elengeded az ellenállást és nem félelemből cselekszel, szerintem minden magától fog jönni. 

Ez pedig vonatkozik mindazokra akik boldogtalanok egy kapcsolatban és mindazokra akik boldogtalanok egyedül. 

Mert amíg nem szereted és ismered meg magad, hogyan tehetné ezt bárki más meg helyetted?



Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *